A TE MACSKÁD HOGYAN ÜNNEPELT?

Elszálltak hát ezek az ünnepnapok is, előttünk egy új év, ami ki tudja, mit tartogat. 

Igazán jól esett egy kis lazítás, rövidke nyugalom családi, baráti körben. Ideje visszarázódni a hétköznapokba,  a munkahelyi és háztartási teendők soha véget nem érő körforgásába.

Mielőtt azonban újra belekerülsz a mókuskerékbe, állj meg egy pillanatra és gondolj vissza az év vége kellemes, szívet melengető, vagy vidám pillanataira és oszd meg velünk, amit megoszthatónak gondolsz!

A karácsonyi sürgés-forgást a macskák is imádják. Nem csak azért, mert a gazdi ilyenkor több időt tölt otthon és hosszasabban elidőzhet az ölében a dédelgetésre vágyó bundás. Vagy mert a konyhából egyfolytában ínycsiklandó illatok szivárognak és  a macskatányérkákba is több finom falat kerül. Hanem azért is, mert hirtelen sok új, addig ismeretlen tárgy bukkan fel a házban, amiket okvetlenül le kell ellenőrizni. Ott van mindjárt a karácsonyfa, rajta az a rengeteg színes, csillogó, himbálódzó dísz. Ennél jobb játékot nem is kívánhatna egy cica sem. Vagy a dobozok, amikbe bele lehet bújni, a zörgő csomagolópapírok, amikre rá lehet telepedni, a színes szalagok és egyéb apró tárgyak, amiket el lehet csenni. Csudajó élete van ilyenkor macskáéknak is.

A te macskád, macskáid hogyan töltötték a karácsonyi és szilveszteri napokat? Ha esetleg elcsíptél néhány kedves pillanatot, vagy valami érdekes történt nálatok, szívesen közzétesszük a képeidet, videódat, történetedet.

Kedvcsinálónak íme Miskolczi Évi Kevin nevű maine coon cicájának képes története a lufival:

“A szilveszteri díszítés részét képezte 3 lufi. Körülbelül este 9-10 órára a ház őrző-védő macskái egy lufit sikeresen eltávolítottak a földi létből. Ezek után a rögzítésről levágtuk az egyik lufit, a másikat biztonságba helyeztük. Mivel a karácsonyfa is fel van még állítva, úgy gondoltam biztonságosabb, ha a lufi a szobámban van elengedve, mert a megszerzése érdekében feltételezhető volt, hogy megmásszák akár a karácsonyfát is. Este a pihenésre készülvén látom, hogy Kevin a fotel karfájáról nagyon figyeli a lufit. Felemeltem hát, hogy közelebbről is meg tudja nézni. Elkezdett vele játszani, majd sikerült neki a szájába venni és nagy megelégedettséggel leugrott a kezemből, vitte sétálni a lufiját. A nagy vadász addig próbálgatta megrágni a szalagot ami lóg róla, hogy kicsúszott a szájából és ismét a plafonon volt. Ekkor nyávogásba kezdett, hogy emeljem fel újra mert neki az kell.

A lufi még most is megvan, és ha teheti, akkor Kevin felugrik a hátamra hogy onnan elérje ” – Miskolczi Éva

Uhhh, remélem Kevin karmincáit hatástalanította Évi, különben ő is kapott némi csíkmintát a hátára.:-)

Marton Melinda Nina cicája a karácsonyfadíszt szerette volna megkóstolni:

Nina megeszi a díszt…mármint csak próbálta mert elvettük tőle:)

Az akciót persze Hendo sem nézhette tétlenül:

     Pamacs (Norsycat Coccolino) a fa alatt -Ágh Zsófia

Juhász Zsuzsa Süti (alias Mini Manó) cicája karácsonyi fényben

Ha szeretnél velünk hasonló képeket vagy történetet megosztani, kérlek küldd el a nora@catsofeurope.eu címre!
Ne felejtsd el postacímedet is megírni, mivel egy ajándékkal szeretném megköszönni, hogy örömteli perceket szerzel a Cats of Europe látogatóinak!
Ajándékom egy különleges szakácskönyv számodra dedikált példánya, az “Ica néni egészségvédő konyhája”.

Mitől különleges? Két dologtól:
Az egyik a címében rejlik. Azoknak kíván segíteni, akik egészségesen elkészített, mégis  finom ételekkel szeretnék egészségüket megőrizni, vagy helyreállítani.A receptek mellett az egyes betegségekben szenvedők, vagy azokat éppen elkerülni vágyók külön ajánlásokat találnak, hogy mire figyeljenek, mit milyen alternatív alapanyagokkal tudnak felváltani.

A másik, a szerző személye. Sose hallottál még Ica néniről? Ne keresd a híres szakácsok között a főzős műsorokban vagy az interneten. Ő ugyanis  – bár nagyon jól főz – nem szakács. Ő attól különleges, hogy az én Anyukám.:-)

Boldog új évet kívánok:

                           Tóth Nóra

Sajnálattal tájékoztatom tagjainkat és látogatóinkat, hogy két év eredményes együttműködést követően megszakadt a kapcsolatunk a NagyGén Kft-vel, illetve genetikus szakértőnkkel, Dr.Nagy Zsolttal.

A megkezdett Maine Coon genetikai kutatás állásáról sajnos nem tudok információval szolgálni, tekintve, hogy hónapok óta én sem kaptam választ ezzel kapcsolatos kérdéseimre.

Természetesen, ha a jövőben lesz erről valami információm, közzéteszem a Cats of Europe Blog oldalán, illetve értesítem tagjainkat.

Fenti ok miatt sajnos  a “Kérdezd szakértőinket” rovatban  csak archívumként olvashatóak a korábbi, genetikai tárgyú kérdések és válaszok, új kérdéseket már nem tudtok feltenni.

A korábbi cikkek szintén elérhetőek maradnak.

Sajnálom, hogy így alakult.

Tóth Nóra
Cats of Europe.eu

ÚJ GOOP TERMÉKEK A MÉG RAGYOGÓBB CICABUNDÁKÉRT

Kezdődik a kiállítási szezon

Ami azt is jelenti, hogy bundás barátaink ismét kénytelenek lesznek elszenvedni a macskák számára oly rettenetes meg- próbáltatást, a fürdetést. Na persze gondoskodnak róla, hogy ez nekünk se legyen valami kellemes élmény.

Tetszik- nem  tetszik, a bundának top formában kell lennie, különben a bírók könnyen megmorogják a gazdit az elégtelen felkészítésért. Vagy ami még rosszabb, a macska nem éri el azt a címet, eredményt, amit a tulajdonságai alapján  megérdemelt volna, és egy gyengébb típusú, ám ápoltabb versenytárs viszi el az orra elől a díjat. Hogy ez ne történhessen meg, a gazdinak meg kell tanulnia a kiállítási felkészítés minden csínját-bínját. Szerencsére egyre több tenyésztő igyekszik megfelelni ennek a kívánalomnak és egyre ritkábban látunk “dzsuvás” , összetapadt szőrű, kócos, neadj’ isten  koszos bundájú macskát a bírói asztalokon.
Ám akinek hosszúszőrű macskája van, pontosan tudja, hogy a bunda megfelelő formába hozása akkor sem egyszerű, ha egyébként megvan az elszántság. Hányszor történik meg, hogy az alapos fürdetés ellenére sem úgy állnak a szőrszálak, ahogyan szeretnénk, hanem összeesett, lapos, tincsekbe összeálló lesz a bunda. Na, ez az, ami GOOP-ot használó kiállítókkal soha többé nem fordulhat elő! Sőt, immár a rövidszőrű macskák számára is van megoldás, hogy fürdetés nélkül is csodálatosan ragyogjon a bundájuk.

Megjött a nagy hajó messzi Amerikából

Mielőtt azonban bemutatnám mit tudnak az  új termékek, szeretnék valami személyeset elmesélni neked.
Hajdanán külkereskedő lett volna az eredeti szakmám, ám abban az időben még a termelő vállalatok nem külkereskedhettek önállóan, nem lehetett u.n. “külker joguk”. (Ha nem vagy nagyon fiatal, talán neked is mond valamit ez a kifejezés.) Az “Impexek” kezében volt minden “hatalom” és lehetőség, az ő üzletkötőik utaztak külföldre, ők tárgyaltak, ők kötötték az üzleteket. Igencsak irigyelt szakma volt ez akkoriban. Csakhogy az “Impexek” mind Budapesten voltak, ahol nekem cseppet sem volt kedvem élni a Balatonpart helyett. Hazajöttem hát a főiskola után és egy nagy vegyipari vállalatnál dolgoztam exportosként, ami ugye nem az izgalmas üzletkötést, tárgyalást jelentette, hanem az operatív háttérmunkát. Adminisztrációt,  közvetítést a vállalat és a Chemolimpex vagy másik külker cég között. Izgalmak persze itt is adódtak bőven. Emlékeim szerint a munkánk elég nagy része problémamegoldásból állt. Olyanokból például, hogy megjött a kamion de nem készült el az áru, vagy van áru is és konténer is, de nem fér bele, letört a konténer “füle” és hasonlók.
Mindössze egy évet dolgoztam az áruforgalomban, az utam hamarosan a marketing, PR, majd a cégvezetés irányába vitt. Persze ezeknek is voltak és vannak  kereskedelmi vetületei, a kereskedelemtől nem szakadtam el, sőt vállalkozóként is több terméket forgalmazok már évek óta. Többek között GOOP-ot is, de az első készletemet – ami nemrég elfogyott -  a korábbi importőrtől vettem át.
Ennyi év, sőt évtized után tehát életem első önálló külkereskedelmi üzletét köthettem meg és bonyolíthattam le azzal, hogy immár én importáltam a GOOP termékeket Amerikából.
Nem tudom, átérzed-e, hogy ez milyen izgalmas dolog. ( Ha nem, az sem baj, nyugodtan átugorhatod ezt a történetet.)
A mindennapi életben olyan természetes, hogy a dolgok,  az áruk, a termékek itt vannak, csak le kell őket venni a polcról a boltban vagy meg kell rendelni interneten. Belegondoltál már, hogy ezek az áruk mind-mind valahonnan jönnek és lehet, hogy nagyon hosszú utat tesznek meg, míg hozzád érnek? Engem ez mindig lenyűgöz. Bizony, a GOOP-ok is nagyon messziről jöttek és két hónap telt el, mire St.Louisból Balatonalmádiba értek. Végig igyekeztem számon tartani, hol járnak. Az első izgalmas esemény az volt, mikor a gyárból elindult a “rakomány”, majd amikor hajóra rakták. Itt egy időre elvesztettem a nyomot, várnom kellett, míg megkaptam a hajó nevét. Egyből el is kezdtem nyomozni hol járhat, mivel feltételeztem, hogy valahol kell lennie egy honlapnak, ahol közzéteszik a kereskedelmi hajók menetrendjét. Meg is találtam az oldalt, csakhogy a világ összes hajója között pont az enyém nem volt sehol. Teljesen véletlenül bukkantam végül rá, mivel az okmányokon  kicsit “elírták”  a nevét. Egy kő esett le a szívemről, mikor végül “megkerült”, sőt már éppen ki is kötött Németországban.  Nagy örömömre egy friss fotót is találtam róla Hamburgban, tehát az én árum is valahol ott kellett, hogy legyen a raktérben. Jaj, de szerettem volna távolról belelátni a konténerekbe, vajon melyikben lehet a raklapom. Újabb hetek teltek el, míg vonattal Magyarországra ért és elvámolták, hogy végre kézbe vehessem és kibontogathassam a kartonokat. Az időzítés végül tökéletesnek bizonyult: aznap, amikor reggel megérkezett a friss  áru, megjött az első rendelés is. Így éppen senkinek nem kellett azt mondanom, hogy sajnos nincs készletem, várjon, míg megérkezik.

De elég a meséből, nézzük az újdonságokat!

Folyékony zsíroldó

Amikor a frissen mosott bunda tincsekbe áll össze, z azt mutatja, hogy a  szőrszálak zsírosak maradtak és a gazdi nem elég alaposan öblítette ki a sampon maradékát. Ezt a jelenséget kerülhetjük el a samponos fürdetést megelőző zsírtalanítással.

A krémes állagú zsíroldót sok tenyésztő megismerte már, most azonban egy másik változat, a folyékony zsíroldó is szélesíti a palettát.

Mi a különbség kettejük között? Melyiket érdemes választani?
Hatását és gazdaságosságát tekintve a két termék kb. azonos. Az áruk szintén azonos. A folyékony változat ugyan súlyra kevesebb, viszont mivel könnyebben kenhető, kevesebb is elég belőle. A legnagyobb különbség abban áll, hogy a krém nem illatosított, csupán az alapanyagok “tisztaságillata” érződik rajta. Én ezt nagyon szeretem. A folyékony változat enyhén narancsos illatú.Féltem tőle, hogy a macskák ezt utálni fogják, mivel a citrusfélék szagát köztudottan nem szeretik. De ez nem igazán a friss narancs és héj illata, sokkal inkább emlékeztet egy pohár édes narancslére. Három macskán próbáltam ki, de semmi jelét nem láttam, hogy bármi problémájuk lenne az illattal, nem kezdték el azonnal lenyalni magukról, hogy “visszaszagozzák” magukat.
A folyékony mellett szól, hogy könnyebben kezelhető, tárolható. Nem csak azért, mert  kisebb helyen elfér, hanem mert a krém a melegben hajlamos az elszíneződésre és az alkotóelemei esetleg szétválnak. Különösen, ha felbontás után nem jól zárják vissza a tetejét, meleg levegő és pára éri. Ekkor sincs azonban baj, jól össze kell keverni és máris újra kivilágosodik és krémes állagú lesz. Nyugodtan használható, nem romlott meg, csak egy kicsit ijesztően néz ki. A flakonos, folyékony zsíroldóval nincs ilyen probléma, bár használat előtt azt is célszerű jól felrázni.

Kondicionáló sampon

Az, hogy a macskát samponnal fürdetjük, azt gondolom, nem szorul magyarázatra. Zsíroldó kezelés után is kétszeri samponos mosás szükséges, s már ez a két termék garantálja, hogy a macska felkészítését ne érhesse semmi kifogás. Ha ezt az eredményt szeretnéd még egy kis plusz csillogással megkoronázni, akkor a a második samponos mosás helyett használd a kondicionáló sampont. Ettől a bunda selymesebb és még fényesebb, ragyogóbb lesz.

A “csúcsformához” tehát érdemes a fürdetés mindhárom lépését végigcsinálni, ami a következőkből áll:

• zsíroldás, hogy a szőrszálak felszabaduljanak és egyenként, szálanként tudjanak állni
• samponos fürdetés, hogy a bunda tiszta legyen és kimossuk a zsíroldó maradékát
• kondicionálás a még selymesebb, még csillogóbb bundáért.

Ha ezt a tanácsot megfogadva mindhárom készítményt megveszed, ráadásul 10 %-ot meg is spórolsz, mivel csomagként kedvezőbb áron tudsz hozzájutni. A Cats of Europe saját webáruházában két csomagot találsz:

A “GOOP Csúcsforma-K” csomagban a krémes, míg az F jelű csomagban értelemszerűen a folyékony zsíroldó található.

Samponos törlőkendő – hogy végre a rövidszőrűek is ragyoghassanak!

A rövidszőrű cicákat általában nem szokták megfürdetni, de azért az ő bundájuknak is tisztának, ápoltnak kell lennie a kiállításon. Erre ragyogóan alkalmas a GOOP samponos törlőkendő, amivel elegendő jól átdörgölni a macska szőrét, majd miután pár perc múlva teljesen megszáradt, alaposan kikefélgetni. Ennyi az egész! Ugye pofonegyszerű, és ráadásul a macskának is csupa kellemes élményt szerez ez a művelet. Hmmm, azért milyen mázlijuk van a rövidszőrűeknek a hosszúszőrűekkel szemben, nem igaz?

Amint megkaptam a csomagot, meg is kértem mindjárt egy brit macskákat tenyésztő barátomat, Jantóné Marcsit (Silver Panther), hogy  próbáljuk ki az ő macskáin a törlőkendőt.

Így sikerült a próba:

Magam is kipróbáltam a törlőkendőt néhány saját maine coonomon. Kifejezetten élvezték a törölgetést és utána a fésülködést. A bundájuk szép tiszta és csillogó lett. Otthoni felfrissítésre, tisztításra nagyszerűen megfelel, azonban úgy találom, hogy a kiállítás előtti fürdetést nem pótolja. A hosszúszőrű macskáknál a  tisztaság mellett a “levegősség, habosság”, a szálak külön-külön állása is fontos, amit viszont csak a zsíroldóval lehet igazán elérni. A kendők nem zsíroldók, hanem samponosak, ezért nem is helyettesíthetnek egy zsírtalanító, bő vizes fürdőt és hajszárítós szárítást. Rossz hír ez szegény hosszúszőrűeknek.

HOGYAN KÉSZÜLNEK A MACSKATÁPOK?

Nézd meg magad a Purina büki gyárában!

Annyi mindent hallani arról, hogy a gyárilag készült tápokba mi minden kerül. A gyártók szerint természete-
sen a legfinomabb, legjobb minőségű alapanyagok, a "mendemondák" szerint pedig mindenféle olyasmi, amiről jobb, ha nem is tudunk.  Mi lehet az igazság?

Itt a ritka, kivételes alkalom, hogy saját szemeddel győződj meg róla, mi kerül valójában a zacskókba és a konzerves dobozokba.

A Purina PetCare (Nestlé) jóvoltából ugyanis a Cats of Europe.eu portál  tenyésztőkből álló "delegációja" szeptember 20-án meglátogathatja    Magyarország legmodernebb állateledel gyárát. Bekukkanthatunk majd a "boszorkánykonyhába", megnézhetjük mind a száraztápok, mind  pedig a konzerv és alutasakos tápok gyártását.

PROGRAM

Helyszín:           Nestlé Hungária Kft. Büki Gyára
                          Purina PetCare
                          9737 Bük, Darling u. 1

Időpont:            2011. szeptember 20., kedd, 11-15h

10:30 – 11:00          Érkezés, találkozó a gyár előtt

11:00 – 11:30         Munkavédelmi tájékoztatás, oktatás a gyárban
                                  betartandó szabályokról

11.30 – 12:00          Száraz állateledelt gyártó üzemcsarnok

12:30 – 13:00          Konzerv állateledelt gyártó üzemcsarnok

13:00 – 13:30          Alutasakba gyártó üzemcsarnok

13:30 – 14:00          Minőség ellenőrző osztály, a legyártott termékek
                                   minőség ellenőrzése

14:00 – 15:00          Alapanyagok (hús,vitamin,adalék stb), receptek
                                  (Ez befolyásolja legjobban az előállitott terméket)

A fenti programot maine coon tenyésztő társunk, Báthori Zsolt (Pearl of Mecsek) szervezte meg a csapatnak. Köszönjük, Zsolt!:-)

S ha már az ország különböző tájairól Bükre utazunk, vétek lenne kihagyni egy kis lazítást a város gyönyörű és méltán híres fürdőjében. Nem igaz?

Sajnos csak 5 fős csapatot fogad a cég, és a létszám az első meghirdetést követően pillanatok alatt be is telt. Ha lemaradtál, de szívesen jönnél, jelezz nekem e-mailben a nora@catsofeurope.eu címen! "Tartalékosként" számításba veszlek, arra az esetre, ha valaki visszalépne, illetve megpróbálunk plusz keretet kérni a gyártól. Hogy ez sikerül-e, nem tudom, mert elég szigorúak a feltételek.

EGYEN-E NYERS HÚST  A MACSKA?

Válaszol: Dr. Fodor Kinga, egyetemi adjunktus, a "Mit egyen a macskám?" című könyv szerzője

Tegnap két tenyésztő osztotta meg velünk nyers húson alapuló etetési módszerét, tapasztalatait. Külön örülök, hogy ahogy  a visszajelzések alapján kiderült, többen is nagyon kedvező eredményeket értek el nyers és főtt hús etetésével a saját tenyészetükben.

Nézzük meg most ezt a témát, kicsit kiszélesítve a fókuszt a táplálkozási szakértő szemüvegén keresztül is. Érdekes lesz!

Milyen gyakran találkozik a praxisában olyan tenyésztőkkel, gazdikkal, akik kizárólag, vagy főleg nyers hússal etetnek?

A kizárólagos, vagy túlnyomóan csak nyers hússal történő etetés a tenyészetekben egyáltalán nem gyakori, inkább csak a vidéken élő, és kijáró macskákat tartó gazdáknál – akik elsősorban házi koszttal, vagy maradékokkal etetnek – a jellemző. Természetesen mindezek ellenére sok helyen előfordul, hogy ételkészítés során az ún. potyadék húsdarabok „le-leesnek” a cicáknak.

 
Ha van ilyen tapasztalata, lát-e különbséget az ő állományuk egészsége és a mesterséges tápokat etetők macskáinak egészsége között?

Egyértelműen észrevehető, vagy mérhető különbséget én még nem tapasztaltam a megfelelően táplált állatok között annak alapján, hogy éppen táppal, vagy jól összeállított házi koszttal (tehát nem maradékkal!) vannak-e etetve. Ugyanakkor a „mesterséges tápok” kifejezést nem tartom helyesnek, sőt, inkább kerülném, mert ez azt sejteti, mintha a tápok mesterséges alkotóelemekből, azaz valamiféle műanyagokból állnának, ami nem igaz. Sőt! Egy igazán jó minőségű, szuperprémium táp az összetételét tekintve sokkal „természetesebb”, mint pl. az általunk fogyasztott, és házi koszt adása esetén az állatainkkal is megetetett élelmiszerek egy jelentős része (virslik, felvágottak, tejkészítmények, szárított instant élelmiszerek, fagyasztott félkész termékek stb.).  

Különbség az egészségi állapotban azon állatok között szokott lenni, amelyeket helyesen, vagy helytelenül táplálnak, és nem a tápokat, vagy a tápokat nem fogyasztók, illetve az eledeleket nyersen, vagy főzést követően fogyasztók között.

 

Az önhöz, mint táplálkozási specialistához  kerülő állatok vélhetően emésztőszervi, anyagcsere betegségekben szenvednek.

NEM feltétlenül, sőt! „Az vagy amit megeszel”, illetve „az ételed legyen az orvosságod” – vagyis a táplálás és az egészség megőrzése, illetve a gyógyítás nem választható szét, mert szorosan összefüggnek egymással. Tehát a helytelen táplálás nem csak emésztőszervi megbetegedést okoz(hat), sőt, az esetek többségében a hosszan tartó kiegyensúlyozatlan táplálás egyéb, látszólag a táplálástól független tünetekben mutatkozik meg: pl. szaporodásbiológiai zavarok, immunrendszer-gyengülés miatti fokozott érzékenység, mozgásszervi megbetegedések stb.. Az egyik legjobb példa erre a táplálékallergia, amelyben nem az egyes táplálékféleségek a „hibásak”, hanem az immunrendszer, amely nem működik megfelelően, és emiatt egyes táplálékforrásokat testidegen anyagként kezelve a szervezetben allergiás reakciót vált ki. A dietetika (táplálkozástudomány), mint tudományág elsősorban nem az akut esetekkel foglalkozik, hanem a különféle betegségek kialakulásának megelőzését elősegítő, illetve a kialakult betegségek gyógyítását támogató helyes táplálékellátás megválasztását, vagyis a különféle támogató diéták összeállítását segítik.

 

Az ún. emésztőszervi megbetegedések pedig attól, mert az emésztőszervet érintik, még kialakulhatnak a táplálékellátástól teljesen független okok, pl. fertőzések miatt is (ld. pl. a hasmenéses esetek egy jelentős részében nem az elfogyasztott eledel a kiváltó ok, ennek megfelelően csak és kizárólag diétával nem is lehet orvosolni).

 

Az anyagcsere betegségek (szaknyelven „anyagforgalmi megbetegedések”) nagy része sem táplálkozási, hanem szerzett, vagy örökletes, (genetikai) eredetű, így gyógyításának sikeressége sem csak és kizárólag a megfelelő diéta megválasztásán múlik. Ld. pl. a cukorbetegséget, ami macskáknál nem a helytelen életmód miatt alakul ki, többnyire gyógyíthatatlan, és bár a megfelelő diéta elengedhetetlenül fontos az állat életben maradásához, azonban csak megfelelően beállított gyógyszeres kezelés mellett lehet hatásos. De ugyanez érvényes pl. a húgykövesség esetében is: egészséges macskában a húgykövek kialakulásához a nem megfelelő táplálékellátás mellett szinte mindig egyéb hajlamosító tényezők jelenlétére is szükség van, ennek megfelelően az ilyen „terhelt” cicák a normális összetételű eledelektől is húgykövessé válhatnak!

 

Megfogalmazható-e egy, vagy néhány olyan leggyakoribb táplálási hiba, amik betegségekhez vezetnek?

Klasszikusan táplálási hiba okozta megbetegedés pl. az elhízás, vagy a kizárólagos színhúsetetés következtében kialakuló, és többnyire gyógyíthatatlan „színhús szindróma” (másodlagos alimentáris hypoparathyreoidismus). De természetesen a kiegyensúlyozatlan táplálás, főleg ha hosszabb ideig tart, mindenféle táplálóanyag-, vitamin- és/vagy ásványianyag hiányos állapotok kialakulását okozhatja, amely további megbetegedések kialakulásához vezethet. Mindezek mellett a nem megfelelő táplálás/táplálkozás egyéb tényezők megléte esetén elősegíthetik egyes megbetegedések idő előtti megjelenését – pl. csontritkulás, csontlágyulás – de fontos, hogy ezekben az esetekben nem csak és kizárólag a táplálás a kiváltó ok, mert kellenek hozzá az állatban meglévő egyéb, hajlamosító tényezők is.

 

 Van-e veszélye a nyershús etetésnek? Mire kell vigyázni?

A nyers hús etetése, főleg, ha a lakásban velünk élő állatok etetéséről van szó, több veszélyt is rejt magában, de elsősorban a gazdára nézve. A sertés húsa nyersen hordozhatja az Aujeszky-féle megbetegedést okozó vírust, bár ennek a valószínűsége ma már, főleg a kereskedelemben „hivatalosan” beszerzett sertéshúsok esetében szerencsére elég csekély. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy ez a betegség viszont macskáknál gyógyíthatatlan, nem árt óvatosnak lenni – az Aujeszky vírus ugyanakkor hőkezelést (sütést, főzést) követően elpusztul. A vadállatok húsa tartalmazhat olyan parazitákat vagy egyéb kórokozókat, amelyek ugyancsak veszélyesek lehetnek háziállatnak, embernek egyaránt, kivéve az ellenőrzött helyről beszerzett termékeket.

Az állatok – főleg a lakásban tartottak – nyers hússal történő etetése inkább humán egészségügyi, higiéniai szempontból lehet veszélyes, azaz a hússal dolgozó gazda szempontjából van jelentősége. A baromfifélék nyers húsa és csontja ugyanis többnyire szalmonellával szennyezett, ami a macskára ugyan nem veszélyes, ugyanakkor emberben nagyon komoly megbetegedést okozhat! Tehát sertéshúst, vadhúst nyersen lehetőleg soha, baromfihúst pedig csak kellő elővigyázatosság mellett etessünk nyersen a macskával. A marha-, a birka-, a ló-, a nyúl- és a bárányhús és csontjaik nyersen odaadhatók a cicáknak, de figyeljünk rá, hogy az el nem fogyasztott maradékokat nem hagyjuk a tálkában (vagy a környezetében), mert ezek igazi melegágyát képezik a fertőző baktériumok túlélésének és szaporodásának. Tehát nyers húsokkal való munka után mindig nagyon gondosan el kell mosni a késeket, vágódeszkákat, edényeket stb., és soha nem szabad egy nyers hússal (vagy tojással) érintkező konyhai eszközt fertőtlenítés nélkül egyéb élelmiszerek feldolgozására használni (pl. kenyérvágás ugyanazzal a késsel, tálak, tányérok használata).

Ami a nyers vagy főtt hús tápértékét illeti: a húsokban lévő fehérjék a főzés vagy sütés hatására könnyebben emészthetővé és a szervezet számára jobban hasznosíthatóvá válnak, ráadásul az ízletességük is megnő. Nem igaz, hogy a macskáknak kifejezetten szükségük lenne időnként nyers húsra, ugyanakkor a fent említett óvintézkedések betartása mellett etethetők nyers hússal is.

Viszont nagyon fontos kiemelni, hogy a különféle feldolgozott húsipari termékek (felvágottak, félkész fagyasztott termékek stb.) nem alkalmasak a macskák táplálására!

 

Van-e olyan betegség, amikor nem szabad nyers hússal etetni a macskát?  (Pld. Vesebetegség esetén fehérje szegény diétát kell tartani, ebbe beleférhet-e a hús etetése egyáltalán? Egyéb betegség? Lehet-e allergiás egy macska a nyershúsra?).

Az egyes betegségek dietetikája nagyon speciális, így nem lehet általánosan, minden betegségre érvényes tanácsokat adni. Vonatkozik ez a vesebetegségek esetére is, ugyanis „vesebetegség” is többféle létezik, és a kiváltó októl, valamint a súlyosságától függ az, hogy az állat mit, és mennyit ehet. Az igaz, hogy egy beszűkült működésű vese diétájánál alapvető fontosságú a fehérjebevitel kontrolálása, ez azonban többnyire nem elsősorban a mennyiségre, hanem a fehérje minőségére vonatkozik. Egy húsevő állat esetében a húselvonás soha nem képezheti a diéta részét.

Ami az allergiát illeti: húsallergia létezik, de kimondottan nyershús allergiáról, vagyis olyan esetről, amikor egy macska egy bizonyos állat húsától nyersen allergiás tüneteket produkál, de főzés után nem, én még nem hallottam. Fontos viszont, hogy általános „húsallergia” sem létezik, csak egy-egy húsféle iránti érzékenység: pl. baromfihús-, halhús-, sertéshús stb. allergia.

 

Sok tenyésztő szinte kizárólag száraz táppal (+vízzel) eteti a macskáit. Van-e veszélye ennek a gyakorlatnak?

Ha megfelelő minőségű táppal, a megfelelő mennyiségben etetnek, és mellette folyamatos az ivóvízellátás is, akkor nincs veszélye. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy amennyiben az állat nem szeret inni (és ez a macskák egy részére igencsak jellemző), akkor a kizárólagos száraztáp etetése hajlamosíthat a húgykövesség kialakulására, de itt a hajlamosít szón van a hangsúly! Tehát fontos leszögezni, hogy a száraztáp etetése nem okoz húgykövességet – ez sajnos gyakori téveszme a macskatartók között. Mert ha amúgy ez igaz lenne, akkor nem gyártanának kimondottan húgykőmegelőző, sőt, húgykövesség után etethető tápot száraz formában.

 

A húst inkább nyersen, vagy inkább főzve célszerű adni a macskának?

Én a főtt húsetetés mellett foglalok állást, nemcsak higiéniai okokból (ld. az előzőeket), hanem azért is, mert így a hús jobban emészthetővé, és az állat számára könnyebben hasznosíthatóvá válik. Természetesen a húsevő ragadozó macska nyers állapotban is képest a húst megemészteni, tehát táplálkozástani szempontból lényegében nincs nagy különbség a nyers vagy főtt állapotban történő etetésük között.

 

Mennyire ajánlhatóak a konzerv nedves tápok? Milyen az őket alkotó alapanyagok minősége? Ha elolvassuk az összetételt, a legkevesebb, amit általában látunk, az éppen a hús. Van viszont bennük rengeteg olyan összetevő, ami nem túl bizalomgerjesztő.

Egy táp etetésénél nem a nedvességtartalma az elsődleges – azaz, hogy konzerv, tasakos, vagy száraz – hanem a minősége, így ugyanaz érvényes a konzervekre is, mint a száraztápokra: csak jó minőségű, megbízható terméket szabad megvásárolni és megetetni állatainkkal. Ahogyan kétféle párizsi (összetétel, szójatartalom, zsírtartalom, ízfokozók, színezőanyagok és tartósítószerek mennyisége stb.), vagy két teljesen különböző talajon termett paradicsom (gyorsérés, üvegház, permetező- és érésgyorsító szerek kontra bió termesztés) között is óriási különbségek vannak, ugyanúgy a tápok között is jól mérhető minőségbeli különbségek lehetnek és vannak. Tehát nem az a kérdés, hogy etessünk-e tápot vagy nem, illetve, hogy a konzerv, a tasakos vagy a száraz jobb-e a macskának, hanem az, hogy milyen tápot etessünk? Egyébként, mint minden más termékekre, úgy az állateledelekre is érvényes, hogy mindig „az olcsóbb a drágább”, vagyis általában minél drágább egy termék, annál jobb minőségű alapanyagokból van összeállítva.

Ami pedig az „alacsony” hústartalmat illeti: ne felejtsük el, hogy egy konzerv tápnak a víztartalma 70-80%! Ha ehhez mérten nézzük a benne lévő hústartalmat (pl. 4-8%), akkor ezt visszaszámolva az összes szárazanyagra az már nem is olyan kevés! De egyébként is, egy macskának nem hús-, hanem fehérjeszükséglete van, így nem a táplálékban lévő hús összmennyisége, hanem a fehérje mennyisége – és főleg annak a minősége, emészthetősége, biológiai értéke, aminosav-összetétele – a lényeges!

Ami pedig a „nem túl bizalomgerjesztő” összetevőket illeti, nem tudom, hogy pontosan mire gondoltok, ezzel kapcsolatban konkrét összetevőkről tudok csak véleményt mondani. De egy biztos – a megbízható márkák soha nem tartalmaznak „nem túl bizalomgerjesztő” összetevőket! Az a baj, hogy sokan nem értenek bizonyos élelmiszeripari technológiai megnevezéseket, ezáltal félreértelmezve őket mindenféle téves következtetésre jutnak. Az egyik kedvenc példám ezzel kapcsolatban a tápokban lévő „nyershamu” fogalma, ami egy laboratóriumi kifejezés, és a tápban lévő el nem égethető anyagok gyűjtőneve, azaz tulajdonképpen a tápban lévő összes ásványianyag-tartalmat jelenti. Egyszer viszont egy macskatartó kifejtette nekem, hogy nem hajlandó olyan eledelt megetetni, amelyik elhamvasztott hullák hamuját, vagy rosszabb esetben cigarettahamut tartalmaz J.

Amúgy én azt tapasztalom, hogy sok tulajdonos eldöntötte magában, hogy egy táp az csak rossz lehet, és kekeckedő, kötekedő módon állandóan azt lesik, hogy hol lehet belekötni, vagy kifogást találni a tápokban – őket úgysem lehet meggyőzni semmiről, akik ennyire nem bíznak a tápokban, azok inkább ne etessenek semmilyen táppal sem.

 

Mekkora a kockázata annak, hogy sok rossz minőségű, "potyadék", másra nem használható élelmiszeripari "szemetet" etetünk a macskával, ha konzerv tápokat adunk?

Itt most tisztázni kell valamit: a mindenevő ember táplálására nem alkalmas „potyadék” hús még kiváló táplálékforrása lehet a húsevő macskának ugyanúgy, ahogy nekünk konyhai hulladéknak, azaz szemétnek számít a hámozott zöldségek és gyümölcsök nagy többségének a héja és a zöldje, holott a növényevőkkel nemcsak, hogy megetethetők, hanem számukra kiváló táplálékforrást jelentenek! Soha nem értettem meg, hogy pl. miért idegenkednek a macskatulajdonosok a vágóhídi melléktermékek (pl. inak, bőr, gégecső stb.) kedvenceikkel történő feletetésétől, amikor pl. az elkapott egér vagy kismadár tollastól, belestől való elfogyasztását teljesen normálisnak tekintik? Az a probléma, hogy a „melléktermék” kifejezést sokat félreértelmezik, és valamiféle műanyagnak, vagy szemétbe való felesleges dolognak tartják, pedig ezen melléktermékek többsége nem az, hanem csak az emberi élelmiszerként nem felhasználható anyagokat értjük alatta. Mellesleg megjegyzem, hogy tőlünk nyugatabbra lévő országokban kifejezetten undort kelt, amikor meghallják, hogy mi Magyarok olyan „szemeteket” is megeszünk, mint pl. a csirkeláb, a far-hát, arról nem is beszélve, hogy „belefőzik a tyúk fejét is a levesbe”! Náluk a csirke ezen részei olyannyira „melléktermékek”, hogy sokan még a háziállataiknak sem adják oda!

Még egy fontos dolog: összetételét tekintve a konzerv és a száraztápok között sok esetben csak a víztartalomban van különbség, tehát egy azonos gyártó egy azonos típusú száraztápját ha beáztatjuk, adott mennyisége pontosan ugyanolyan beltartalmú lesz, mint a konzerv kiszerelésű megfelelője.
 

Időnként előfordul, hogy főzés közben a macska elcsen egy darab disznóhúst és mire a gazdi észreveszi, már meg is ette. Ilyenkor sok gazdi infarktus-közeli állapotba kerül és egyből elkezd rettegni, hogy elpusztul a macskája. Mennyire valós ez a veszély?

Ha az a sertéshús ellenőrzött helyről származik (és ide tartoznak a kereskedelmi forgalomba kerülő termékek), akkor szinte mérhetetlenül kevés az esélye annak, hogy az Aujeszky vírussal fertőzött lenne. Ha viszont házi vágásból származó, vagy hatósági állatorvos által nem ellenőrzött vaddisznóhúsról van szó, akkor bizony előfordulhat, hogy megbetegíti a macskát. Viszont én kiemelném a kérdésben előforduló „elcsen” szót: a konyhai munka során SEMMI KERESNIVALÓJA A MACSKÁNAK – de semelyik más állatnak sem – olyan helyen (pl. konyhapult), ahol elérheti az élelmiszereinket!

 

 Adhatunk-e belsőségeket? Milyen gyakran, milyen mennyiségben? Okozhatnak-e problémát?

Ha már itt tartunk: a belsőségek többsége pl. húsipari mellékterméknek számít! Ezek mindegyike (szív, tüdő, vese, máj, lép, gégecső, nyesedékek, inak, bőr, csontos darálékok, vér stb.) szóba jöhetnek macskatakarmányként. Mindegyik kiváló fehérjeforrást jelent a macskának, de kizárólagos, vagy túl gyakori etetésüket mindenképpen kerülni kell! Ennek több oka is van. Egyrészt a belsőségekben az aminosav aránya, illetve az ásványianyag- és vitamin-tartalom nem ideális, azaz a szervezet szükségleteihez nem igazodó arányú, így kizárólagos etetésük esetén fehérjehiányos állapotok, vagy vitaminmérgezések kialakulását okozhatják a szervezetben. Másrészt – és a macskák, mint addiktív lények esetében ez különösen fontos – különösen ízletes takarmányt jelentenek, így könnyen „hozzászoknak” a cicák, ami olyan mértékű is lehet, hogy az állat egy idő után másfajta eledelt nem lesz hajlandó elfogyasztani, ennek pedig az előbb említett következményei lesznek. Tipikus példa erre a túl sok máj etetése, ami A-vitamin és D-vitaminmérgezést okoz. A nyersen, vagy főzve adás kérdésénél ugyanaz érvényes ami a húsokra, illetve nem árt tudni, hogy a máj nyersen hashajtó, főzve kismértékben dugító hatással bír.

 

Halat nyersen vagy főzve adjunk? Mennyire veszélyesek a szálkák?

Halat – hasonlóan a tojáshoz – lehetőleg csak főzve adjunk, mert nyers állapotban vitaminsemlegesítő enzimeket tartalmaznak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az időnként adott egy-egy darab nyers hal, vagy tojás elfogyasztása után a macska vészes vitaminhiányos állapotba kerülne, de huzamosabb ideig történő etetésük mellett viszont már előfordulhatnak klinikai tünetekben is megmutatkozó megbetegedések.

 

Köszönöm a részletes válaszokat! Kérem, maradjon velünk, és válaszoljon az olvasóink kérdéseire!

 

Örömhír, hogy Dr.Fodor Kinga elvállalta, hogy a Cats of Europe.eu portál szakértői csapatának tagjaként a továbbiakban is válaszol egyéni, táplálkozással kapcsolatos kérdésekre. Ha e cikktől függetlenül van a doktornőhöz kérdésed, hamarosan  felteheted a "Kérdezd szakértőinket" menüpontban.

 

                                                                                                                                                                                                   Tóth Nóra

 

U.I.: Kis bónuszként megmutatom, hogy az én saját Csenő Manóim mit műveltek, miközben e cikkhez próbáltam illusztrációkat fotózni. Neveletlen macskái! Szerencsére csak a saját husijukból loptak, a végén úgyis ők kapták meg az egész tálat.

 

Papi Chen és Yuki Chen

       

 

                                                                                                                                                                                          

 

EGYEN-E NYERS HÚST A MACSKA?

Évekkel ezelőtt meglátogatott egy tenyésztői tápszer gyártó cég területi képviselője. A tápjukat nagyon régen vásárolom, ezért arról nem kellett meggyőzni, hogy jó a minősége. Abban azonban kialakult közöttünk némi vita, hogy elegendő-e csupán ezen a száraz eledelen tartani a macskákat. Ő váltig állította, hogy mivel minden szükséges tápanyag tudományos pontossággal összeállított arányban megtalálható benne, teljesen felesleges, sőt káros bármi mással "megzavarni" a macskák emésztését. Én viszont nem tudom nem észrevenni azt az eszeveszett izgalmat, ahogyan a macskáim reagálnak, amint csak megsejtik, hogy valami "szaftos" eledel kerül hamarosan a tálkájukba. Nem tudott meggyőzni a fiatalember. Köztünk legyen szólva, ő se úgy nézett ki, mint aki feladná az evés örömét, hogy tudományos alapon kiporciózva vigye be a szükséges táplálékmolekulákat a szervezetébe. Így bár alapvetően minőségi száraz táp és friss víz mindig van a macskáim előtt, hetente több alkalommal is kapnak valamilyen husit, nyersen, vagy főzve. Nagyon ritkán pedig konzerv eledelt, mert annak huzamosabb ideig etetve általában hasmenés volt a következménye nálunk.

Az internetet böngészve érdekes módon egyre több tenyésztőt találtam, akik elkötelezett hívei a nyershús etetésnek. Nem áll távol tőlem sem a gondolat, hiszen vallom, hogy minél inkább meg tudjuk közelíteni azt a természetes állapotot, amilyen alapokon  az egyes fajok kialakultak – legyen szó táplálkozásról, vagy életmódról -, annál egészségesebben tud működni a szervezetük.  Ezek a tenyésztők mind nagyon jó eredményekről számoltak be és sok olyan problémát hagytak a hátuk mögött, ami sajnos eléggé gyakori a tenyészetekben. Nem tapasztaltak allergiás reakciókat, megszűntek a makacs hasmenések, az állataik bundája gyönyörű, erősek, egészségesek.

Úgy egy éve egy macskakiállításon megismerkedtem a Rocking Coon Cats  tenyészet tulajdonosaival, Therm Mercedes-el és párjával, Chris-sel, aki Németországból jött. A beszélgetés során kiderült, hogy ők a német tapasztalatokat követve nyershúsra alapozva etetik a macskáikat. Később megtudtam, hogy egy kedves régi tenyésztő barátom, Szegedi Zoli (Sunshine Maine Coon) is erre az útra lépett. Őket faggattam tapasztalataikról:

Mióta etettek nyershússal?

Merci: A nyers etetést kb. 3 éve alkalmazzuk. Eleinte voltak aggályaink, de 3 hónapos állandó olvasgatás és információgyűjtés után úgy gondoltuk, hogy ez az egészségesebb, és kipróbáltuk. Ezt a döntést a mai napig nem bántunk meg.

Zoli:    Mi valamivel több, mint egy éve álltunk át.

Honnan jött az indíttatás, az információ, ami miatt áttértetek? Korábban mivel etettetek?

Merci: Az egyik cicánkkal voltak problémák, ezért nagyon sokat olvasgattunk a neten, és így találtunk különböző oldalakat, ahol mind a nyersetetést ajánlották. Sok külföldi tenyésztő oldalán is fel van tüntetve, hogy nyersetetéssel etetnek,  egyes kutyás tenyészetekben pedig már 35 éves bevált nyersetetési tapasztalat van a háttérben.
Előtte mi az egyik márkás tenyésztői táppal etettünk, ami sajnos nálunk nem igazán vált be, sem a kutyáknál, sem a macskáknál.

Zoli: A Rocking Coon tenyészettel, Merciékkel kerültünk baráti kapcsolatba, és ők mondták , hogy a német tenyésztőknél is sokan áttértek a nyersetetésre. Azóta találkoztam olyan külföldi tenyészettel , akiktől csak úgy lehet kölyköt kapni, ha vállalod, hogy minimum 70% nyerset kap a cica.
Természetesen korábban mi is végigpróbáltuk a palettát a szuperdrága tápoknál , de nálunk sem váltak be.

Pontosan hogyan etetitek a macskákat? Arra gondolok, nem mindegy, hogy honnan és milyen húst vesztek, hogyan  készítitek elő. Tesztek -e bele valami mást is? Hányszor kapnak enni a macsekok? Csak husit ehetnek, vagy  adtok mellé  más tápot is? Szóval, kérnénk szépen a kulisszatitkokat!

Merci: Jelenleg 90% -ban nyershússal etetem a cicáimat, a fennmaradó 10% száraz táp. De ez is inkább csak  kényszerből van így, mivel vannak olyan napok, amikor nem tudok 3-szor etetni. Ilyenkor szoktam száraz tápot is kirakni nekik.
Húst hentestől veszek és szállítási nap előtt mindig megrendelem, hogy  friss legyen. Szárnyas húsokat szoktam venni, disznóhúst TILOS az Aujeszky betegség miatt. Példaként egy húskeverék állhat: pulyka szívből,  pulyka alsó combból, csirkenyakból, zúzából, de külföldi oldalakon sok különféle receptet lehet találni.

Itthon ledarálom a húst és a megfelelő adagokban lezacskózom. Ajánlott két hétig fagyasztóban tárolni. Bár mivel emberi fogyasztású húst veszek,  ez nem lenne olyan lényeges, de azért én betartom. Miután letelt az idő, mikrohullámú sütőben kiolvasztom, majd a különböző adalékokat (pl. természetes só, vitamin keverék, taurin stb. )  kis vízzel elkeverem, és a napi adagot 3 részletben adom oda a macskáimnak. Mindig csak egy napi adagot olvasztok ki. Néha szoktam egy kicsi nedves macska ételt is keverni hozzá, de ez csak kedveskedés a cicáknak, valamint az átszoktatási időszakban az ilyen keverék nagyon sokat segíthet. Kúra szerűen még egyéb különböző adalékokat is szoktam hozzá keverni. Ezeket a kiegészítőket  külföldről rendelem.

Zoli: Merciékhez hasonlóan a húst mi is frissen, a hentesnél szerezzük be, aznap érkezik. Pulyka szív, nyak, alsócomb, zuza. Majd darálás és megy a fagyasztóba. Mindig a napi adag van kiolvasztva, ehhez keverjük a vitamint, taurint és egyéb adalékokat, amiket külföldről hozatunk. Reggel és este kapják a cicák, közte előttük van a száraz táp, de az alig fogy.

Tapasztaltatok változást a macskák  egészségi állapotában? Esetleg a bundájuk minőségében, viselkedésükben?

Zoli: Sokkal szebb a szőrük. Nem érezhető  alomhasználatnál a jellegzetes "illat", kevesebb a nagy dolog és több a kicsi, tehát a folyadék bevitel is több. Jobban fejlődnek a kölykök.

Merci: Több pozitív változást is tapasztaltam. A mi cicáink szőre is fényes, nem gubancosodik, csak nagyon ritka esetben. Ha néha-néha mégis, azt is egyszerűen ki lehet fésűvel szedni, nem kell szaggatni vagy ollózni. Amúgy a fésülések gyakorisága is lecsökkent ezáltal, kb. három hetente elegendő őket átfésülnöm.
Másik nagy pozitívum, hogy mikor a kölyköket  ételre szoktatom, még egyszer sem fordult elő, hogy ment volna a hasuk, pedig már sok helyről hallottam, hogy ez gondot szokott okozni. Az anya macska pedig a szoptatási időszak alatt nem szokott lefogyni.

Volt-e olyan problémátok, ami megoldódott a nyers hústól?
Zoli: Igen, volt egy cicánk, akinél már minden lehetséges dolgot végigteszteltünk a hasmenése miatt, és minden negatív volt. Minden tápot, gyógyszert kipróbáltunk, de  nem segített.  Elkezdte enni a nyerset, harmadik nap megszűnt a probléma, és nem is jött elő többet.

Merci: A fő ok, amiért elkezdtük a nyershús etetést, hogy volt egy hasmenéses cicánk, akinél minden teszt rendben volt, már minden lehető dologra kapott kezelést, két orvos szerint is teljesen egészséges volt a macska, csak éppen senki sem tudta, hogy miért megy a hasa. A legkülönfélébb gyógytápok sem segítettek. Egy napi nyers etetés után normális lett a széklete, ami nekünk akkor már  egy csodával ért fel.

Észleltetek  valaha bármilyen problémát a nyershús miatt?

Merci: Egyelőre én a 3 éves nyershússal etetési időszakunkban nem tapasztaltam rossz dolgot. Az egyetlen kényelmetlenség, hogy télen 20 percnél és nyáron 15 percnél tovább nem szabad kint hagyni a húst, azaz ha ez idő alatt nem fogyasztották el, akkor vissza kell rakni a hűtőbe.

Zoli:    Semmi negatív tapasztalatom nincs a nyersetetés miatt.

A macska, mint ragadozó, "alapértelmezettként" imádja a húst. Az enyémek legalábbis teljesen extázisba jönnek már az előkészületektől is. Néhány tenyésztőtől viszont azt hallottam, hogy  egyik-másik macskájuk nem hajlandó megenni, legfeljebb pöckölgeti, játszik a falattal. Nálatok mi a helyzet?

Zoli:     Az idősebbek közül van, aki már nem volt hajlandó áttérni a nyersre.

Merci: Jelenleg már minden macskám megeszi, de az elején Oriont csak különböző trükkökkel tudtuk átszoktatni nyershúsra. Viszont Abigél első perctől kezdve nagyon szívesen elfogyasztotta.

A jó minőségű hús nem olcsó mulatság. Költségeket tekintve drágábban jöttök így ki?

Merci: Nem drágább, olcsóbb mint a prémium tápok, még úgy is , hogy minden megfelelő kiegészítőt megveszek és jobbféle húsokat is veszek. Természetesen a szupermarketekben vehető

márkáknál drágább ez az etetési mód is, de még így is kedvezőbben jön ki, mint ha prémium tápokkal etetnék.

Zoli:    Semmi esetre sem, sőt olcsóbban, és tudom mit eszik a csapat.

Jó szívvel ajánlanátok-e a többi tenyésztőnek, hogy térjen át a nyershús etetésre? Ha igen, van-e valami buktató, amire feltétlenül oda kell, hogy figyeljenek?

Zoli:    Feltétlen, ha hajlandók egy kis plusz odafigyelést bevállalni. Etetésenként fél óránál tovább ne hagyják a cicák előtt a nyers húst.

Merci: Nem csak a tenyésztőknek, de a sima cica gazdiknak is nagyon jó szívvel ajánlom! Buktatója  csak egy van, igazi felkészülés és normális tanulmányozás után kezdjen csak mindenki a nyershús etetésbe, de nem kell megijedni, nem olyan nehéz dolog, mint amilyennek első hallásra tűnik. Ha egyszer belerázódott a cica és a gazdája is, mindennapi rutinná válik. Így ajánlanék egy oldalt, ami eléggé összeszedett és sok információ található rajta, de sok egyéb ilyen oldal létezik még. Sajnos nem magyar nyelvű. Itt található: http://www.savannahcat.de/katzenernaehrung.html

Köszönöm mindkettőtöknek, hogy megosztottátok velünk a "kulisszatitkokat" ! Biztos vagyok benne, hogy sok további kérdés érkezik még hozzátok a témával kapcsolatban, ezért arra kérlek, maradjatok velünk és válaszoljatok a látogatóinknak!

Holnap  pedig meglátjuk, mit gondol minderről a táplálkozás szakértő. Dr Fodor Kinga állatorvos, a "Mit egyen a macskám" című könyv szerzője lesz a vendégünk.

                                                                                                            Tóth Nóra

OLCSÓBB LEGYEN A MACSKA HA MAGYAR?

A SZABÁLYTALANKODÓK vitasorozat második része a tartási körülményekről szólt, de a hozzászólások időnként más irányba is elkalandoztak és egy-egy ilyen téma körül külön kis viták alakultak ki. A blog szerkezete miatt ezek a hozzászólások sokszor a szövegfolyam közepén keletkeztek, ezért talán sok olvasónak el is kerülték a figyelmét. Pedig érdemes lenne tovább folytatni ezekről is a beszélgetést, ezért áthelyeztem őket egy-egy külön posztba.

Az első ilyen téma, amit Orange vetett fel, hogy mivel Magyarországon olcsóbbak az állatorvosi költségek, mint nyugaton, a magyar tenyésztők előnyben vannak és ezért olcsóbban kellene adni a külföldre szánt macskáikat.

Ez a gondolat nem aratott osztatlan sikert az eddigi hozzászólók között. Neked mi a véleményed?

Az eredeti, áthelyezett hozzászólások időrendben:

2011. április 5. kedd – 19:51

orange szerint:

Az állatorvosi költségek Magyarországon össze sem hasonlíthatók a nyugatiakkal. Néhány egyéb járulékos költség is “keleti” színvonalon van nálunk.  Egy burma ugyanúgy 6-800 euró Magyarországon, mint Németországban, Ausztriában. Ezek szerint a magyar tenyésztő jelentős előnyben van a nyugatiakkal szemben.

• Forgács Erzsébet szerint:

  2011. április 5. kedd – 23:35 (Szerkeszt)

  Ezek szerint te nem vagy tenyésztő. Nézzünk néhány járulékos költséget: A kiállitások nevezési díja ugyan annyi mint külföldön, ha nem csak Mo-on állitassz ki akkor plusz utazási költség és szállás ktg is. Ha pl. külföldi macskaszövetség tagja vagy akkor a TK, az egyéb regisztráció neked is annyi mint egy külföldinek. Egy Premium táp pl. Royal Canin nekem mint tenyésztőnek pont annyi itthon mint egy másiknak a másik országban……szóval miről is beszélsz pontosan?????

  Válasz
  • orange szerint:

    2011. április 6. szerda – 07:33 (Szerkeszt)

    Tudom, hogy amiket megemlítesz, ugyanúgy terhelnek, mint a külföldieket, de a fő pontot, az állatorvosi költségeket rögtön figyelmen kívül hagyod. Járulékos költségeken pedig én olyanokra gondoltam, mint a munkaerő költsége. A cicaparadicsomot felépítő munkás díjazása otthon sehol nincs a nyugati melóséhoz.
    Félre ne érts, maximális tiszteletem a komoly tenyésztőké, de a fenti kérdésben szeretném tudni, Ti hogy látjátok ezt az állatorvosi dolgot. Hány százaléka ez az összköltségeknek? Tudjátok-e mekkora a különbség a nyugati és a magyar vet költségszint között? Ha igen az olyan fajták esetében, ahol csak külföldi piacra dolgoznak, miért nem érvényesül, ez a különbség? Ha nem érvényesül, akkor az előny, nem?
    (rosszmájú leonbergis amerikai  barátom mondja, ha a környéken helikopterleszálló épül egy házhoz, akkor ott valószínűleg állatorvos lakik)
    
• Tóth Nóra szerint:

  2011. április 6. szerda – 11:28 (Szerkeszt)

  Kedves Orange!
  Az állatorvosi költségek valóban jelentősek egy tenyészetben. Hogy mekkora hányadot képviselnek az összköltségen belül, az mindenkinél változó.
  Nem tudom, mennyivel drágábbak a kinti állatorvosi költségek, de egyáltalán nem biztos, hogy olyan sokkal. Maga a vizsgálati díj valószínűleg több, de mivel itthon is import anyagokból dolgoznak az orvosok, amik  már hosszú évek óta a kintivel azonos árszinten vannak, a többi költség egyáltalán nem biztos, hogy sokban különbözik. A tesztek például Németországba küldve azonosak a magyar árakkal, ausztráliába küldve olcsóbbak, mint itthon.
  Az összes többi költség pedig, ami azért a nagyobbik felét teszi ki a ráfordításoknak, azonos vagy drágább, mint kint. Ausztriában például olcsóbban meg lehet kapni ugyanazokat a konzerv márkákat, mint itthon, s valami fura oknál fogva a minőségük is jobb. Néhány hazai készítésű – és sajnos többségében rossz minőségű – terméken kívül minden más ugyanaz, mint amit minden más  országban kapni, néhány multi cég termékei. A bolthálózatok nemzetköziek, a kisboltok pedig szintén néhány importőrtől vagy nagykertől vásárolnak.  Tehát a kaja, alom, macskabútor és társai, amik a rendszeres költségeket teszik ki, a nyugati árszinttel azonosak.
  A mesterembereknek kifizetett pénz marginális az összes költséghez képest és nem is jellemző, hogy olyan sokan építtetnének komoly “macskabirodalmat”, vagy legalább kifutót. Aki igen, az persze sokat költ rá, de ezek nem rendszeres költségek. A tenyésztők többsége (sajnos)  lakásban tartja a macskáit, így a bútorokon kívül nincs ilyen jellegű költsége.
  A kiállítási díjak szintén azonosak. A hirdetéseket nem tudom, de feltehetően nincs nagy különbség.
  A tenyészmacskákat a komoly tenyésztők szintén főleg külföldön vásárolják, itthon inkább a  kezdők vesznek macskát. (Ennek nem az az oka, hogy itthon rosszabb macskák lennének, hanem az, hogy egy idő után a tenyésztők új vérvonalakat akarnak behozni.) Mire az 1200-1400 EUR-os macska ideér, meghaladja az 400.000 Ft-ot.
  Miért is kellene akkor az ő utódaikat olcsóbban adni?
  Ehhez még számítsd hozzá, hogy a tenyésztők 99%-a ráfizet a macskázásra és a főállásban megszerzett jövedelméből fedezi a költségeket. Amit viszont biztosra vehetünk, hogy ez a jövedelem a túlnyomó többség esetében töredéke a nyugat-európai jövedelmeknek. Tehát amíg a hozzánk hasonlóan főállásban valahol dolgozó külföldi tenyésztő megterhelés nélkül ki tudja fizetni ugyanazokat a költségeket, addig mi itthon ingünket-gatyánkat ráfizetjük és sokunknak igenis erején felüli megterhelést jelent a macskázás.

  Válasz
  • orange szerint:

    2011. április 6. szerda – 13:04 (Szerkeszt)

    Kedves Nóra!
    Köszönöm a részletes tájékoztatást. Tisztában vagyok az összes ön által említett költség realitásával és jogosságával. Az állatorvosi költségekkel kapcsolatban angliai árakat néztem meg, durván sokszorosa a magyarországi áraknak. Gondolom Németországban sem jelentősen olcsóbb az orvosi szolgáltatás (nem a gyógyszerek!). Egy nőstény ivartalanítása átlagban 35 ezer forint.
    Ettől függetlenül nincs kétségem, hogy ha a tenyésztő a legjobbat nyújtja cicáinak, akkor könnyen a pirosban végzi. Valószínű, hogy a nyugati tenyésztő könnyebben lenyeli a veszteséget, de hát ennek az az oka, amiért nem lehet pusztán a magyar piacra koncentrálni. Kicsi a fizetőképes kereslet, kevesebbet keresünk, de az állatorvosi költségeken kívül minden nyugati áron van.
    Jogos a kérdése, miért adja olcsóbban, de a magyar vevő kérdése is jogos, ha azt kérdi: miért fizessek annyit, mint egy svájci tenyésztőnek, amikor itthon jelentősen olcsóbbak az orvosi költségek? Had merüljön már fel az emberben ez a dolog, ha már pénzről is szó van. Persze, lehet, hogy nincs is igazam. Szívesen elfogadom a tenyésztő kalkulációit, de ha ő nem mutat nekem számokat, akkor én számolok és az nem biztos, hogy a magyar tenyésztőnek jó.
    Pedig megérdemelnék, hogy ne csak nullszaldósak, hanem nyereségesek legyenek.
  • Tóth Nóra szerint:

    2011. április 6. szerda – 13:45 (Szerkeszt)

    Ha mindenáron számokat szeretnél látni, a saját számaimat meg tudom mutatni. Ebben a cikkben 2000-2007 közötti költségeim és bevételeim szerepelnek. Tanulságos.

    http://norsycat.hu/cikkeim/hitek_es_tevhitek/05_tenyesztes.pdf

    Ha esetleg nem tudnád megnyitni innen, akkor a honlapomon regisztráció ellenében le tudod tölteni:
    http://www.norsycat.hu/ kisokos/ cikkeim/ tenyésztés5
  • Tóth Nóra szerint:

    2011. április 6. szerda – 16:34 (Szerkeszt)

    Kedves Orange!
    A kedvedért kiszámoltam a saját tenyészetem 10 éves mérlegét, ezer forintra kerekítve:
    Táp és felszerelés vásárlás: 5.708.000 Ft
    Állatorvos, gyógyszer:          2.425.000 Ft
    Kiállítás:                                  1.631.000 Ft
    Hirdetés, szórólap, WEB        1.634.000 Ft
    Tözskönyv, tagdíj, adó              472.000 Ft
    Összes folyó ktsg:          11.870.000 Ft
    Vásárolt macskák ára:           2.705.000 Ft
    Beruházás (macskakertek)    3.150.000 Ft
    Összes beruházás ktsg:  5.855.000 Ft
    ÖSSZES KÖLTSÉG:            17.725.000 Ft
    
    ÖSSZES BEVÉTEL:               7.274.000 Ft
    
    ÖSSZES VESZTESÉG:     – 10.460.000 Ft
    Ez még ma is egy lakás ára. És ehhez még nem számoltam hozzá a 12 saját tenyésztésű megtartott vagy “megmaradt” macskámat, akiknek az értéke 1,2 – 3,6 millió Ft körül van, attól függően, hogy kedvenc vagy tenyésztői áron számolom.
    A kérdésedre a válasz: nálam az állatorvosi költségek 10 év távlatában az összes költség 13,7 %-át tették ki.
    Ezek után, gondolod, hogy olcsóbban kellene adni a macskáimat?
• Rica szerint:

  2011. április 10. vasárnap – 06:53 (Szerkeszt)

  Kedves Orange!
  Miért kellene az állatorvosi  díjazásnak meghatározó szerepűnek lenni  összköltség tekintetében keleten vagy nyugaton  százalékos bontásban?

  Régen rossz ha tetemes ez az összeg , az oltások -szülés utáni ellátás-lehet magasabb a tesztek, szűrés ugyanaz az összeg , ez t ismerjük  a program cicáknál más mint kutyáknál , egy komolyabb műtét-kezelés itt is igen drága nem ” keleti” tarifás-de ez inkább a kut y ákra jellemző.

  Miért  van az hogy Magyarországon nincs az állatorvosoknak helikopter leszállója vidéki városokban/sem/ ?

  Tudják nem siker ágazat sem a cica sem a kutya tenyésztés a ” kispénzű” embereknek igen sok 70-100 ezres jövedelmből a 10-30 ezer ft-os kiadás.Mindezek mellett igen jó felszereltségű rendelőket /európai szintűeket/ működtetenek rátermett orvosok dolgoznak  sokkal szerényebb bérért ami biztosan nem a minimál összeg de nem futja még egy különösebben  luxus márkájú autóra sem .Macska tenyésztőkből nem tudnának megélni ez is biztos.

  Miért fordul elő nálunk így a keleti részen, hogy  időnként kételkedünk a védő oltások hatékonyságában nem tartjuk jónak a cica orvoslást  szükségtelenek több esetben ultrahangos vizsgálatok, császármetszés szüléskor/bár ezt az orvos soha nem fogja megmondani utólag/?

  Az orvosok azokat tudják beadni amit éppen kapni lehet, több esetben előfordul mellékhatásként rövid időn belül prüsszög az addig hibátlan egészségű kiscica.Jó pár évvel ezelőtt egy komoly macska nátha időszakában sokkal betegebb lett az oltott! 1-2 éves cica mint orvost soha nem látott társai a szomszédban.
  Nem halad az orvoslás az irányban ” fejlődjön” a vírusokkal mint a humán gyógyszergyártás esetében/ bár magamat soha nem oltatnám be egyik nátha ellenivel sem/
  Egyes jól bevált gyógyszereket  csak Szlovákiában lehet újabban beszerezni mert forgalmazásukat itt nálunk befejezték ami helyette van meg sem közelíti.
  Türelem és idegtépő lehet a szülést segíteni, végig aszisztálni kivárni nem kell mindig ehhez sem orvos némi tapasztalat hozzáértés viszon igen.Ezt sem lehet megfizetni valakinek csak magunk aszisztálhatunk ingyen ez nem egy olyan dolog amit bérbe ki lehet adni sem itt sem nyugaton.

  Miért lennének előnyeink itt ” keleten”?
  Kezdeném azzal az én keleti bérem meg sem közeleíti a hasonló szektorban dolgozó/ hasonló végzettséggel,gyakorlattal, tudással rendelkező/ nyugati kollégáim juttatásait.Netán ha ők is foglalkoznának macska tenyésztéssel szinte uyganazon az áron vennék meg az ellátásukhoz szükséges eledeleket /sőt a konzervek esetében sokkal jobb minőségűt azonos árfekvésben/ a Royalt tartom én is a legjobbnak minden szempontból mint száraz tápot, nem adják itt sem olcsóbban.A gyógyszerek, kiegészítő adalékok, parazitamentesítő szerek ha netán nem is olyan árúak min nyugaton, de mihez képest  olcsóbbak?

  Miért van az hogy szinte az egész világon nem kedvez a válság a tenyésztésnek?de csak mi szívjuk meg ennyire ezt is!

  Nagy -Britanniában a legnagyobb törzskönyvező egyesület készített egy összehasonlító elemzést alapul véve 1990 . évi és a 2009.évi törzskönyvezési  számokat.
  Ebből pontosan megismerjük az európai fajták iránti érdeklődés változásait:
  Nos 1990 ben a perzsa vezette a sort, majd sorrendben a többi fajta pontosan így -sziámi-burma-brit-birman-kelet cicák
  Két évtized múlva ez a sorrend változott 1-ső a brit, majd sorrendben követi sziámi-ragdoll-Maine Coon-bengáli- és már csak a 6. a perzsa / Burma sehol így nagyon optimistán hangzik ismerve a hazai viszonyokot hogy Burma cicákat 600-800 Eur*ós áron lehetne eladni nemzetközi szinten.
  A külföldi piacra ” dolgozás” megint olyan állítás meg kell nézni a külföldi web-eket milyen számban van kínálat /nagy ez a szám/

  Miért éri meg külföldön a 35 ezer ft-os ivartalanítás és nem veszteséges mint itt keleten a 12-15   ezer?
  Nagyon egyszerű ott más a kedvenc állatokhoz viszonyuló kultúra az emberekben, tudomásul veszik a nem tenyésztésre szánt állatokat ivartalanítva adják tovább, itt egyszerűen nem veszik meg  pénzért szinte soha az ivartalanított cicákat maximum örökbe fogadják .Nem   látom az előnyeinket itt sem, ha az ” olcsóbb” orvosi költséget  boncolgatjuk százalékos arányban.
  Az emberek  butasága sokszor felháborító, 5-6 hetes kiscicákat akarnak  jelszóval csak az szokik hozzá!

  Miért járulékos költségem a macska bútor használhatóvá tétele?
  Mert olyan pocsék a minősége hogy nem bírja el a kifejlett állatokat, ügyes kezű ezermester kell aki alkalmassá teszi a használatra.A macskifutó nem rendszeres költség és nem is verem nagy dobra nem azért mert sajnálom a ” keleti munkaerőtől ” a munkadíjat hanem mert naponta szembesülök a munkám kapcsán az emberek  feje feletti ház bizonytalanságával így nem lenne empatikus egy kisebb városban hírül adnom nekem ez a legfontosabb dolgom legyen macska házam is, így családi körben oldom meg amit legalább úgy honorálok ha nem jobban mint egy munkásnak tenném/ ezek keleti viszonyok/

  Miért is nem tudok több dolgot elszámolni mint járulékos költséget nézzük?

  A nagyon neves tenyészetek Európában és a tengeren túlon általában tehetős emberek van jól fizető privát foglakozásuk soksz or nemzetközi bírók  is.
  Egyetlen eset kapcsán szeretném vázolni a keleti és nyugati felállást:
  A kennel tuladosa például legyen egy dán pilóta , aki kiállításra jár de munkája miatt  sokat van távol valószínűleg alkalmazottat tart .Ezt egy magyar csak kivételes esetekben teheti meg.
  Igy nem tudom elszámolni sehol a pótlék nélküli éjszakáimat, a szabadságom pihenésre fordtíható cicák születésére kivett napjaimat , az ellátásukra fordított munka óráimat még egy ” keleti” melósnak adható bérrel sem tudom beállítani mint járulékos költséget, a többi azonos nagyságrendben felmerülőről már tettek említést mások.

  1995-ben !!!! egy show minőségű cica Amerikában 5000.- usd volt ugyanekkor ” az év cicája” 20.000,. usd összegben talált gazdát , lehet ezek az árak ma ott is stagnálnak, de ezért az nagyon abszudr dolog hogy 2011-ben Magyarországon az emberek zöme 100-200 usd-nek megfelelő öszzegért szeretne nagyon szép, egészséges cicához jutni, akik hozzáteszem nem rosszabbak mint a külföldön vásárolhatók. azzal az apró megjegyzéssel még a külföldi kennelek is hordozhatnak olyan ” valamit” amit bizony haza hozhatunk az új vérvonallal együtt is és ha ez hatással lesz az egész állományra ez bizony már tetemes orvosi költséget jelnet még szerencse hogy ” keleti” költséget vagy mégsem?

  Válasz

MI AZ IGAZSÁG A KIÁLLÍTÁSI CÍMEK KÖRÜL?

A komoly tenyésztők sokat fáradoznak azon hogy tenyészállataikat különböző rendszerű kiállításokon megmérettessék. Az elért eredményekre méltán büszkék, és a cicák neve előtt ezeket a titulusokat fel is tüntetik.
Vannak azonban olyanok akik macskáiknak úgy szereznek címeket hogy egyszerűen csak odaírják. Ezek az állatok nem csak, hogy nem méltóak az adott címre de tulajdonosaik finoman szólva más tollaival ékeskednek és becsapják azokat a laikusokat akik nyertes cicáktól szeretnének utódokat.
Neked mi a véleményed az ilyen macskatulajdonosokról?
Tudod-e hogy hol és hogyan nézhetsz utána az igazságnak?
Hogyan szabnál gátat a címek jogtalan használatának?

Forgács Erzsébet
abesszin tenyésztő
Hotchocholate Cattery

MEGKEZDŐDÖTT A MAINE COON GENETIKAI KUTATÁS

A maine coon tenyésztők örömmel és nyitottan fogadták a Nagy Gén Kft. kutatási felhívását. Sokan jelentkeztek a Cats of Europe genetika blogján is, de akikhez nem jutott el a hír, a Macskamánia Egyesület legutóbbi kiállításán is csatlakozhattak. Olyannyira nagy volt az érdeklődés, hogy végül kevésnek bizonyult a kivitt mintavevő pálca készlet. Természetesen emiatt senki nem marad ki a kutatásból, postán minden jelentkező megkapja a szükséges számú pálcát.
Dr. Nagy Zsolt és munkatársai végigjárták a kiállítókat és a nyálminták begyűjtése mellett a tenyésztők személyes kérdéseire is válaszoltak

MIRE TERJED KI A KUTATÁS?

A legjobban természetesen az érdekelte a maine coon tenyésztőket, hogy mit is vizsgálnak tulajdonképpen és mit fog tartalmazni az a genetikai lelet, amit megkapnak.

Minden kutatásnak meghatározott célja van, és azokon a kereteken belül kell maradnia, amik e cél eléréséhez szükségesek. Nyilván lehetetlen lenne az összes örökletes tényezőt vizsgálni, de úgy gondolom, sikerült azt a három  problémakört kiválasztani, ami a legtöbb gondot okozza ennél a fajtánál és aminek örökletes tényezők is állhatnak a hátterében. Ezek pedig a következők:

•      Szív-és érrendszeri betegségek hajlamosító tényezői a hazai maine coon állományban.
•      Meddőséget okozó örökletes elemek kutatása a hazai maine coon állományban.
•      Autoimmun betegséghajlamok  előfordulása a hazai maine coon állományban.

Az első téma gondolom egyáltalán nem meglepő, mivel a fajtára jellemző öröklődő betegségek között kiemelkedően vezet sajnos a HCM, vagyis a szívizom elfajulás. Nem véletlen, hogy ezt a betegséget már évek óta igyekeznek a tenyésztők kiszűrni,  eredetileg  ultrahangos vizsgálattal, az elmúlt években pedig genetikai teszt segítségével is.

A tenyésztőkkel beszélgetve hamar kiderült, hogy a második téma is nagyon sokakat érint. Szinte alig akadt olyan tenyésztő, aki a mintavétel során ne említette volna, hogy nála milyen szaporodási probléma fordult elő. A maine coon egy természetesen kialakult, erős, alapvetően egészséges fajta, ami abban is megmutatkozik, hogy a nőstények döntő többsége természetes úton, probléma mentesen szül és jó anya. Az utóbbi években mégis mintha megnőtt volna a szaporodási problémák száma. Egyre több méhgyulladásról, emlődaganatról hallani. Vannak egyébként teljesen egészségesnek tűnő, szépen fejlett nőstények, akik nem esnek teherbe, vagy 1-2 kölyköt szülnek. Nőni látszik a császárok száma, illetve az olyan esetek, ahol az egész alom elpusztul az első napokban vagy 2-3 hétben. Számos olyan problémát tapasztalunk, ami a anyai ösztön, anyai viselkedés rendellenes működésére utal. Például, ha az anya nem bontja ki a kicsinyeit a magzatburokból, nem eszi meg a placentát, nem hajlandó szoptatni  a kicsiket, az azt mutatja, hogy nála valamiért megszakadt az a “tudás”, ami az anyjában, nagyanyjában, dédanyjában még megvolt, s amitől fennmaradt a családnak az az ága. Nyilvánvaló, hogy természetes körülmények között, emberi beavatkozás nélkül az ilyen anyák kölykei elpusztulnának.

A harmadik téma kapcsán a fajtát szintén elég nagy számban sújtó, utódoknak is továbbadott  fogínygyulladás okait vizsgálják a kutatók. De ide tartoznak a szintén meglehetősen gyakori allergiás reakciók, a megfejthetetlen eredetű bőrproblémák, kényszeres vakaródzás, szőrtépés és hasonlók is. Ezek hátterében autoimmun folyamatok is állhatnak. (Autoimmun betegségnek nevezzük, amikor a szervezet nem ismeri fel saját sejtjeit sajátjaként és az immunrendszer a saját szervezet ellen fordul, a saját sejteket igyekszik elpusztítani. Ennek a rendellenességnek számos megnyilvánulási formája lehet, több szervet is érinthet.)

MÉG CSATLAKOZHATSZ TE IS!

Ahhoz, hogy egy-egy jelenséget és az összefüggéseket vizsgálni lehessen, megfelelően sok mintára van szükség. A Nagy Gén Kft. 150-200 macska genetikai anyagát tervezi feldolgozni. Az előzetes felhívás és a kiállítási jelentkezés eredményeképpen 120 minta gyűlt össze, tehát 80 macskának még van esélye, hogy bekerüljön a kutatásba. Ehhez nem kell mást tenned, mint a lap alján kitölteni az adatokat és megnyomni a “KÜLDÉS” gombot. Néhány napon belül postán megkapod a kért mintavevő pálcákat, amikkel saját magad leveheted a macskáid nyálmintáját. A mintavevőt postán vissza tudod küldeni a Nagy Gén Kft.-nek, mellékelve a szintén letölthető aláírt nyilatkozatot, adatlapot és a macská(i)d törzskönyvét.

KASZTRÁLT MACSKÁK ÉS KÖLYKÖK MINTÁIT IS VÁRJUK

Tenyésztőként neked  nyilván az a fontos, hogy a jelenlegi tenyészállományod genetikai eredményéről kapj leletet, ami érthető is. De kérlek ne felejtsd el, hogy amikor egy-egy betegségnek, problémának az okát keressük, akkor nagyon fontos, hogy  elegendő számú mintánk legyen azokról a macskákról is, akiknél tudottan fennáll a probléma, és azokról is, akiknél nem. Csak ekkor lehet azt vizsgálni, hogy miben más az egészséges és a beteg macskák génállománya, így lehet rátalálni az összefüggésekre.

Ha az állományodban előfordult a vizsgált három terület valamelyikébe tartozó probléma, akkor sokat segíthetsz a kutatásban azzal, hogy ezeknek a macskáknak a mintáit is elküldöd, annak ellenére, hogy már ivartalaníttattad őket.

Úgyszintén, az ilyen vonalakból származó kölykök mintái is fontosak, hiszen az öröklődés menetét akkor lehet nyomonkövetni, ha több generációt tudunk megvizsgálni.

Kérlek, járulj hozzá a kutatás sikeréhez azzal, hogy felvállalod ezt a  kis plusz kényelmetlenséget és küldesz mintát az érintett kasztrált macskáidtól, illetve megkérsz néhány gazdit, hogy vegyen mintát az eladott kölykeidtől. Tudom, ez nem neked fontos, de sokat segíthetsz mindannyiunknak!

Ha éppen vannak kölykeid, akiket szeretnél teszteltetni, de még szopósak, akkor a mintavétellel sajnos meg kell várnod, míg a mamájuk elválasztja őket. A kicsik szájában lévő anyatej ugyanis megzavarja a leletet, hiszen az anya genetikai állománya is megjelenik a mintában. Jelezd, ha ilyen igényed van és a mintákat csak később tudod elküldeni.

Természetesen a  maine coon kutatásban minden macska tulajdonos a saját döntése alapján vesz részt, erre senki nem kötelezhető.

Aki részt vesz a kutatásban, saját maga dönti el, hogy a macskájára/macskáira vonatkozó kutatási eredményről kér-e eredményt (leletet), vagy sem. Ha valaki nem szeretné tudni a genetikai eredményt, akkor neki a Nagy Gén Kft. nem állít ki leletet. Természetesen a döntés írásban bármikor megváltoztatható a kutatás során. A kutatás mindenki számára ingyenes, a postán kapott mintavevő pálcák költségét kell csupán téríteni.

KÉRHETSZ TOVÁBBI TESZTEKET IS

A leletben, amit kapni fogsz, a felsorolt három területre vonatkozó eredmények lesznek. A szokásos tesztsorozatból tehát a HCM leletet fogod megkapni. Ha ezen kívül is szeretnél FIV, FeLV, FIP, PKD vagy bármi egyéb tesztet csináltatni, akkor a levett mintából ezek a tesztek bármikor elvégezhetők és az eredmény néhány nap alatt megvan. Ezek a vizsgálatok már nem ingyenesek, de a listaárnál  valamivel kedvezőbb áron tudod őket megrendelni. Ilyen igénnyel fordulj e-mailben  a Nagy Gén Kft.-hez.(Dr. Nagy Zsolt (PhD),genetikai szakértő, NAGY GÉN Diagnosztikai és Kutatási Kft. (06 70 5851352, info@nagygendiagnosztika.hu).

MIKORRA VÁRHATOD AZ EREDMÉNYT?

A levett mintákat az intézet folyamatosan feldolgozza és a saját leleteit  minden gazdi 2011. május végéig kapja meg. Ha kértél további vizsgálatot is vagy valamiért sürgős az eredmény, vedd fel a kapcsolatot a céggel!
Ezt követően kezdődik a munka “java”, a kapott eredmények értékelése, tudományos szempontú feldolgozása, összefüggések feltárása. Erről az első jelentés október végére várható, a kutatási projekt lezárása és publikálása év vége körül fog megtörténni.